A “Ferde Tükör” sorozatban egy-egy destruktív negatív érzelemmel foglalkozok. A konstruktív érzelmekről a “Szörnyszelidítés”, avagy az örökké tartó boldogság receptje című bejegyzésemben írtam egy összefoglalót.
Amint a sorozat első bejegyzésében említettem, egy kérdés mindig el fog hangzani: mit mond ez az érzelem rólam?
Korábbi bejegyzéseimnek megfelelően (Egy gyökeresen új szemléletmód Kognitív viselkedésterápia): amikor érzelmi problémákkal szembesülünk ez mindig introspekcióra való felhívás kell legyen. Ezek az érzelmek leggyakrabban azt jelzik, hogy önmagunkba kell tekintsünk és válaszokat keressünk arra, hogy MINKET miért érint ÍGY ez a helyzet?
Az Oxford szótár meghatározása szerint a szorongás aggodalom, idegesség valamint nyugtalanság érzése egy olyan helyzetben, amelynek bizonytalan a végkimenetele.
A szorongás kóros, ha indoktalan, tárgytalan, túlméretezett, irracionális *. A pszichiátriában a szorongás egy átfogó kategória (Szorongásos zavarok), amelyhez több szorongásos zavar tartozik. A szorongásos zavarokat tárgyuk, eredetük, időtartamuk és megjelenési formájuk mentén különböztetik meg. A DSM – V (Diagnostic and Statistic Manual of Mental Disorders – Fifth edition) a következő zavarokat különbözteti meg: Szeparációs szorongás zavar, Szelektív mutizmus, Specifikus fóbia, Szociális szorongás zavar, Pánik zavar, Agorafóbia, Generalizált szorongás zavar, Szerek/gyógyszerek által kiváltott szorongás zavar.
A funkcionális negatív érzelmek (pl. szomorúság, csalódottság, félelem) azt jelzik, hogy egy általunk negatívnak értékelt eseményt egészségesen feldolgoztunk. Ezzel ellentétben a diszfunkcionális negatív érzelmek arra hívják fel a figyelmünket, hogy még nem dolgoztuk fel az adott eseményt. A szorongás meggátol minket abban, hogy haladjunk, megoldást találjunk, fejlődjünk. A probléma elkerüléséhez vezet, az elkerülés pedig a szorongást erősíti. Hogyan lehet kilépni ebből az ördögi körből?
A szorongást kiváltó gondolatok nagyon valóságosnak és igaznak tűnnek. Amikor szorongunk, úgy tűnik képesek vagyunk a jövőbe tekinteni, mások rejtett gondolatait olvassuk, mögöttes szándékokat ismerünk fel, logikusnak tűnő következtetéseket vonunk le, ítélkezünk ( többnyire magunk felett) és úgy tűnik, hogy ez az egyetlen igazság, jó része nincs, másképp nem történhet és kizárólag mi vagyunk a hibásak.
A meghatározásban említett bizonytalan végkimenetelre ez egy biztos válasz. Miért félünk a bizonytalantól?
Belső munkát és figyelmet igényel elismernünk, hogy nincs mindig igazunk, hogy a dolgok másképp is alakulhatnak, mint ahogy elgondoljuk, hogy az emberek gondolataihoz és szándékaihoz nem tudunk és nem is kell hozzáférnünk, hogy nem ítélhetjük el magunkat minden eddigi más tulajdonságunkat és eseményt kizárva valamint azt, hogy ha tévedünk, az teljesen rendben van és emberi.
Miért jönnek mégis ezek a gondolatok és érzelmek? Miért érintenek engem így ezek az események? Mit mond rólam ez az érzelem?
Mit tapasztaltunk meg és tanultunk a bizalomról? Megbízhatok az emberekben, a világban, … magamban?
Mit gondolok legbelül önmagamról? Elfogadom, szeretem és tisztelem önmagam minden negatív és pozitív tulajdonságommal együtt?
Mit tapasztaltunk meg és tanultunk arról, hogy hogyan kezeljük a bizonytalanságot?
Mikor frissítettük utoljára ezeket a rendszereket és tanultuk meg kezelni az új programot?
Szorongást kelt például a meggyőződésem, hogy szerethetetlen vagyok és a kolléganőim nem kedvelnek, biztos kibeszélnek a hátam mögött. Ez elviselhetetlen és igyekszem kerülni őket, ami megerősíti a meggyőződésemet.
Frissíteni a meggyőződésemet azt jelenti, hogy ebből az ördögi körből kilépve, szembeszállok a meggyőződésemmel. Meghívom például a kolléganőimet egy közös programra. Így esélyt adok arra, hogy a meggyőződésemet átfogalmazzam / frissítsem : lehet a kolléganők közül nem vagyok mindenkinek szimpatikus, de néhányan kölcsönösen kedveljük egymást és ez teljesen rendjén van.
Kész vagyok a legbelső félelmemmel szembe szállni? Kiket választok társaimnak ebben a kalandomban? 🙂
* Óvakodjunk attól, hogy interneten vagy könyvekben leírt tünetek alapján diagnosztizáljuk önmagunkat! Egy objektív szakvélemény és tanács megnyugtató és irányadó.
Wellmann Szőcs Orsolya 
Hozzászólás